Most, hogy már mindent lehúztam amit nézek a tévében, azután, hogy kritizáltam mindent ideje magambaszállnom egy kicsit. Vagy legalábbis hozzám közelebbállóról beszélnem. Azt mondják, hogy az ember mindig először a saját háza táján nézzen szét és csak utána szóljon meg mást. Na hát én ezt teszem. Szó szerint. És mik vannak a házam táján? Szomszédok. Ebben a bejegyzésben egy kicsit olyan lesz a hangvétel, mint a Monroe fabulái és a Májkirály kalandjai rétegekben megtalálható post-okban. Igaz a Májkirály kalandjainak második része még mindig vár arra, hogy elkészüljön, most nem ezt szeretném megtenni, mivel ez nehéz lenne Monroe nélkül. Annyit mondhatok, hogy az is meglesz. A végén csak ego (és véletlenül sem emo-nak olvasandó) módon mégis magamhoz lyukadok ki. Mivel most jön az, hogy mennyire retró párti vagyok. De csak egy dologban. Ez pedig nem más mint a képszerkesztés. Photoshop egyszer volt a gépemen, de kicsit meghaladott a téglalap megrajzolása és emiatt távoznia kellett. Én inkább használom a Paintet. Ez a Paint nem mint az MS Paint, ami alapból jár a Windowshoz. De ez néha nem elég. Ilyenkor hasznalom az MS Office Picture Managert. Valószínű, hogy ezt kevesen ismerik, de ennek nem az az oka, hogy valami hihetetlenül bonyolult vektoros rajzprogram, hanem az, hogy nem nyújt igazából semmi újat a sima Win-es képnézegető és a Paint-hez képest. De ez csak a látszat. Egy Paintes veterán rájön, hogy mennyivel könnyebb így kivágni, átméretezni és szögben forgatni. Jó ideig ez volt az arzenálom, ám egyszer Monroe megmutatta a Face On Body-t. Hát az nagyon veszedelmes. A lényegét a neve ki is fejezi, azaz arcokat lehet testekhez illeszteni. Előre szólok, hogy függőséget okoz. Hogy teljes legyen a lista meg kell említenem, hogy előszeretettel használom a netes South Park karakterkészítőt is. E négy csúcsprogram segítségével készültek igazán meredek képek, egy nem rövid, ám annál szórakoztatóbb folyamat végén. Ez a folyamat általában dél és délután négy között volt nyáron, mikor túl meleg volt bármihez is. A cím azt sugallja, hogy egy válogatottról kellene írnom. De nincsenek szavak, amelyek meg tudnák teremteni azt az érzést, amit a fotók képesek. South Park nézőknek valószínű, hogy mindegyik tetszeni fog. Akiknek nem azoknak csak annyit tudok mondani, hogy nem lehet képekkel sem megragadni azt, amit az ember tapasztal, ha személyesen találkozik a „csapattal”. És most jönnek a képek bármilyen rangsorolás nélkül.

Barna aka Karton King

Boldizsár aka Favágó

Feri aka Májkirály

Mocsovszky