A 22-es igazi csapdája

Sokan nem veszik komolyan azt a fenyegetése, melyet az internet rejt magában, pedig valós a veszély. Természetesen ne higgye senki azt, hogy összeesküvés elméleteket gyártok és, hogy valami hasonlóval foglalkozó szekta megfertőzte ártatlan agyamat. Én csak a – néha meglepő – tényeket tárom a világ elég – legalábbis annak a blogomat olvasó része elé.

One shot, one kill

“fraer vagy… erted

nem vegul is idi… az jo telefon
csak van aki nem tud egy progit v. egy drivert feltenni….. de egy novellat kepes rolla
irni”

Csak nem gondoltad komolyan, hogy ezt szó nélkül hagyom?
Blog olvasók Árpi, Árpi blog olvasók. Gondolom, megsértettem a kicsi lelked azzal, hogy csatoltam egy képet arról, hogy miként reagáltál, mikor elutasítottam egy barátságkérésed valami szociális weblapon (ERRE gondoltam). Vagy talán az zavart, hogy mi a neved a messenger listámban? Esetleg mindkettő együttesen. Az utolsó miatt már jó ideje nem kell aggódjál, mivel egy ideje már nem vagy benne (és ezt nem úgy mondom, mintha az valami kiváltság lenne, csak hogy tudd, hogy nem látom a hülye statuszaid többé). Hülye státuszról jut eszembe; van egy gyöngyszem a printscreen gyűjteményemben, amely a te nevedhez fűződik. Íme:

Remélem ezzel nem rontottam a helyzetemet, mivel már érzem, hogy így is elég rosszúl áll a szénám. De azért hiszem, hogy nem haragszol meg nagyon, hogy felelevenítem azt a „beszélgetést”, amikor Boldizsár tolmácsolta, hogy nem szándékszom eladni neked a telómat (ERRE gondoltam). Amikor úgy döntöttem, hogy csak eladom, akkor pedig szó nélkül megvetted. Azért szerintem egy ember akinek van akár egy keves vertikálisan végighúzódó csontja a háta közepén, az nem tette volna.

Az RDS-ről pedig annyit, hogy SZAR. Így nagy betűkkel leírva. Az hogy ingyen van emel valamit az értékén, de készülékként egy talicska híg fos, hogy Lóri szófordulatával éljek. Kiváncsi vagyok hányan vennének Huawei-t, ha fizetni kellene érte.

Mindezen felül merészkedem linkelni a hi5 profilodat, már ha nem haragszol meg érte. Ha mégis, akkor pedig így jártál, erről nem nyitok vitát.

Nem mániákus!

Mint a cím is mondja nem vagyok mániákus, de egy kicsit sem. Igaz megúszhatnám, hogy most ezt leírjam, ha csak simán kihagynám azt, hogy mikor írtam ezt a bejegyzést. Román idő szerint, azaz GMT+2, most 0054 Zulu van. Talán a JAG-ben volt a zulu, vagy valami hasonló témájú katonás filmben. (Gyengébbek kedvért 00:54)
Már eleve van aki megkérdi, hogy minek írok blogot. Van aki azt mondta, hogy senki se olvassa. És? Magamnak nem írhatok? Van aki naplót ír. Én blogot. Egyébként pedig olvassák. Jelen bejegyzés megírásáig 4.404-en nézték meg. Igaz ebből 3.999 én voltam, de köszönom a különbözetet alkotó öt embernek. Hehe…
Most, hogy ennyire híres és népszerű a blogom megengedhetem, hogy egy kicsit szívassam az olvasókat. Vagyis csak egy részüket. Nem túl sokan, de egy páran megjegyezték, hogy „de sok időd van”. És ezt olyan hangsúllyal mintha legalábbis ők sűrgősségin lennének ügyeletesek 24/7 és semmire nem lenne idejük. Szinte megtiszteltetésnek érezhettem, hogy szóba álltak velem. Egy bejegyzés megírása nem túl hosszú folyamat. Mivel tudom a megkezdés idejét most le is fogom mérni, hogy ez mennyi időt vett el az életemből. Igaz, hogy én világ életemben keményen dolgoztam, azért mindig szakítottam időt a fontos dolgokra, amilyen most a blog számomra. Egy ideig főállású kisgyerek voltam, aztán óvodás, majd iskolás. Épp csak befejeztem az iskolát máris egyetemistává váltam. Az órarendem nem volt túl zsúfolt, hála a készítőjének illetve nekem, hogy kicsit hétről hétre megcsonkítottam, és emiatt az egyetem mellett elkezdtem dolgozni. Előszőr fűtő voltam a napnál. Ezután következett a Formatel – amelynek a leírása már nagyon érlelődik bennem. Miután ezt abbahagytam, következett a vonatkerék-felfújó állásom. Eztuán egy kevés ideig passzív munkakeresésbe vágtam, amely nálam már-már munkakönyves állás lett. Sajnos erre nem adtak, de a végén csak átbasztam én Uncle Sam-et és megvolt a munkakönyv. Ezután jött a jelenlegi munkám. Ez lényegében abból áll, hogy különböző városokról írok cikkeket egy turisztikai weboldalnak. Na ez normál meló, normál fizetéssel és nagyon jó munkaidővel. Ha valaki agyilag nem zokni akkor megértette, hogy eddig két munkahelyem volt, ami nem túl sok. Ez összesen nem egészen kilenc hónapot jelent (hat hónap Formatel és három hónap a jelenleginél). Tehát volt időm, mint a tenger. Még ha későn, ami már korán, is feküdtem le, akkor is kipattan a szemem legkésőbb délután négykor. Onnantól azért késő estig csak van egy kis idő. Belefér, elmondhatom, hogy írok a blogomba. Nem töltök órákat a tükör előtt, nem dolgozok hosszú órákat (rendszerint) és nem is netezek mint egy őrült. Nem lógok egész nap a messengeren arra várva, hogy valaki felbukkanjon aztán megrohamozzam a kérdéseimmal. Felhívom, hisz arra van a telefon. És elárulom, hogy ha elfogynak a promóciós percek, nem ugyan abban a hálózatban van vagy, ha esetleg nincs aktiválva a Student akkor is lehet telefonálni. Ezen biztos sokan meglepődnek. És még egy érdekesség: csúcsidőben is lehet telefonálni. Ha már megvettem azt a műanyag szart, akkor használjam. Nem is szoktam órákat hi5-on lógni, hogy frissítsem a profilom. Olyan 2-3 havonta rászánok pár órát és akkor rendbe teszem, Á-tól Z-ig. Itt is szeretnék megállni egy pillanatra. Nem tudom, hogy mindenki tisztában van-e vele, hogy mikor kapsz egy Friend Requestet, akkor olyan lehetőség is van, hogy No Thanks. Azért mikor a Friends mellett két ezernél nagyobb számot látok, akkor elmosolyodom. Voltam már egy pár esküvőn, de még sehol sem láttam 300 embernél többet és úgy igazán termet sem sokkal nagyobbakra. Kiváncsi vagyok, hogy vajon a kosárcsapat tud-e majd játszani, amikor a most-hi5-osok elkezdenek házasodni. Mivel kábé a sportcsarnok elég csak annyi ezer meghívott befogadására. Vagy max azt tudom elképzelni, hogy az uszodában leengedik a vizet és a medencét beáldozzák. Mások lógnak egy kóla mellett órákig egyedül vagy legfeljebb ketten a Lotusban vagy vonalkódra pontosan ismerik már a cuccokat mert annyit jártak az üzletben, de még a kasszát nem látták közelről. Természetesen ha arról van szó, hogy van-e idejük, akkor igen, de eddig el voltak foglalva. Arra a válaszra, hogy mivel rendszerint a válasz: „dolgok, tudod” (ostobenkó kurvás nézés, és agytevékenység tartós hiánya esetén kaccsintás is), „aludtam” vagy „messengereztem”. Valami miatt a „dolgok” már egy nagyon gyilkos szó lett. És van olyan eset, hogy párosul a „folytassam/mondjam még” kifejezéssel is. Ez nem tudom miért, de a beszélőben olyan hatást vált ki, hogy ő valami kivételeset tett, amelyről mindenki tudja, hogy mi és nem lehet visszakérdezni. Általában egy erőltetett mosoly követi és a beszélőtárs is olyan vigyort alkot az arcára, mintha egyet értene vele és pontosan tudná miről beszél. Ha a kívánt reakció elmarad, akkor egy összezavart arckifejezés fedezhető fel, az addig hihetetlenül magabiztos beszélő arcán. A visszakérdezés felér egy újabb Pearl Harborral. Az alvásra nincs megjegyzésem, csak annyi, hogy azt szerintem nem csinálja az ember, hanem csak hagyja. A messengerezést, mint elfoglaltságot én nem értem. Majd lehet én is egyszer megtudom, hogy az milyen, de az is lehet, hogy olyan, mint a „dolgok”.
Egy szó mint száz ez egy nagyon hosszó bejegyzés lett ismét és nem mondtam vele szart se. Az az öt ember elolvassa és ezt is megtudja róla. A többiek, akik nem olvassák a blogom nem tudják meg, pedig róluk is szól én pedig megint elbasztam 37 percet. És még nincs vége se. Te jó Isten.
Már nem fejezem be amit akartam, de holnap igen.

PS: Ha ez a bejegyzés a munkámhoz kellett volna, akkor 25,8 RON-al lettem volna gazdagabb. Pech.

Die Emo Die

Egyszer ennek is el kellett jönnie. Igaz a cím, mondjuk úgy, lelövi a poént, de azért csak marad mit írjak. Viszonylag hírtelen döntés után nekiálltam, hogy hi5-skin-t csináljak. Mondhatnám, hogy gyerekjáték volt. Hazudnék, amit természetesen sosem teszek. Igazából túl nehéz se volt, de voltak apró gondok. Nem tudtam, hogy milyen hátteret tegyek. Az igazi gond nem is az ihlet hiánya meg ilyesmi volt, hanem az, hogy a hi5 ki akart b**zni velem. Az első az volt, hogy 348 pixel helyett 500-at írtak. Emiatt a fél Die Emo Die felirat fele lemaradt. Utána megadta a lehetőséget, hogy válasszak 470 és 470 között. Hadd ne mondjam, hogy ez fogas kérdés volt. Utána megint hazudott egy kicsit egy magassággal kapcsolatban, de azért csak sikerült. Igaz most nem tudom szerkeszteni, pedig kellene mivel nem tökéletes a cím. De majd csak összejön az is.

I`m Back!

Nem igazán voltam net-aktív (registred, copyright) az elmúlt hétvégén. Nem is történt túl sok minden. Lusta csontjaim végezték a dolgukat. Inkább a mai nap volt a tanulságos számomra. Vagyis a tegnapi lett volna, csak nem voltam messengeren és egy tegnapi offlinet ma olvastam el. De a lényeg. Nem csinálhatok azt, amit szeretnék! Legalábbis egyesek ezt próbálják velem éreztetni. Gondolom ismerik egy páran a hi5-ot. Na természetesen nem jár ő egyedül a nagyvilágban. Dehogy. Vannak neki barátai. Kik ismertebbek, lásd MySpace, kik kevésbé ismertek, én itt a Facebox-ra gondoltam. Miután kaptam meghívót kb. 6-7 embertől (tudom most az a rész jön, hogy én is kapok naponta vagy 30tól, meg, hogy annyian hívnak engem is – nem érdekel!) csináltam user-t. Elfogadtam a friend request-jét azoknak, akik küldtek meghívókat. És mit ad Isten rám akad egy ember. Küld egy request-et, melyet én elutasítottam. Meg is kaptam érte. Nem értem miért kell nekem mindenkit betegyek a listámba. A Yahoo!-ban például csak azért, hogy minnél többen legyenek és az általam egyre sűrűbben kiküldött GM-eket több ember kapja meg? Most komolyan, ne mondja nekem senki, hogy ha van vagy 200 ember a listájában, akkor is naponta több mint 20-el beszél. És azt, hogy havonta mindegyikkel vált egy szót. Ezt én nem hiszem. Lehet le vagyok maradva.

Májkirály kalandjai – A bemutatás (1. rész)

Saját hi5 oldala
Név: Popa Florian Alin
Áliászok: Májkirály, Mikey, Feri
Születtett: 1955. (a hónapot és napot nem sikerült kideríteni), Mierlău, Bihar megye
Munkahelye: – 2009-ig a Román Állami Vasutak (C.F.R.) kocsijainak és mozdonyainak hű karbantartója (depóban „dolgozik”)
- 2009-től nyugdíjas
Munkássága és fő foglalatosságai: nagyon hűségesen ragaszkodik pincéjéhez, mivel ott őrzi a „drágaságait”, azaz dicső házi kotyvalékait; ezen kívül szeret még alkoholproblémái miatt felfüggesztett jogosítványa nélkül poroszkálni a kis állomás környékén, lásd Rampei utca (a Kart Palast is ezen az utcán van volt)
Testalkat:
 magasság kb. 172 cm
 mellbőség kb. 1,2 méter; derékbőség (májbőség, tetszés szerint) kb. 2 méter 20 centi; csípő kb. 1,3 méter
 tömege kb. 90 kiló
Ismertetőjelei: kb. 5 km-ről detektálható alkoholillat, zsíros, göndör haj, bőrszín nem jellemző, mivel italmennyiségtől függően változik, hihetetlen méretű máj.
Jellemző mondatok:
 „Da` ce şi fac?”
 „Dă-l în pula calului!”
 „Alin, s-o răcit apa!”
 „Nimica nu se compară cu ce-i nou.”
Járműpark:
 ásványkék Dacia Logan 1.5 dCi (BH 55 PFA, ami a „Popa Feri Alcoolistu`” rövidítése)
 arktikus fehér, gitt viniles Dacia 1310 Limited Editon (lefokozva 40 km/h-ra és 4500 rpm-re) (BH 06 NPI)
Család:
 Popa Ană – feleség
 Popa Adriana – egyszülött lánya
 Popa Alin – egyszülött fia (trónörökös)
 Rex – kutya, aki próbál dezertálni minden alkalommal, mikor nyitva felejti a kaput
 noname tyúkok
Baráti kör, spanok:
 „Padlizsánfejű” Liviu, aki előszeretettel visel egy szalmából készült Marlboro-s cowboy-kalapot és aki nem köszön
 „Giorgo” Traian, aki termetes orrszörzettel és bajusszal rendelkezik, Feri máj-testvére, karakteres ital által degradált hangja van, közlekedési eszköze bicikli
 Nicoruţ Danu, aki hallókészülék viselő, mindenben otthon van, legyen szó a salopétáról vagy mackónadrágról
 Mociovsky, aki régi munkatársa volt a C.F.R.-nél, egyé vált a piros mackónadrágjával (viszonylag szöszös), egyedi, leírhatatlan hajkoronája van (nem a zselétől kemény, vízhatlan), járgányát frappánsan megvédte a tél viszontagságaitól és a korróziótól: az utcán tartotta egy nájlonba hibernálva
 Tibi, akiről tévesen hittük, hogy „Az erdész”, pedig valódi kiléte: CFRista, ő is átvette a klánhoz való tartozást jelentő hajviseletet és testi paraméterei is megfelelnek az elvárásoknak
 R.I.P. Lica, akire pár éve sajnálatos módon rátalált a halál, miközben rendíthetetlenül végezte munkáját (részegen beledőlt a kaszájába)

Hopp héj, játsz egy kicsit a tűzzel …

Most épp ezt teszem. Először is adok egy pár linket amit jó ha megnézel, mert megéri.
Klikk ide és
a Hi5 oldalam (mivel nem lehet elég a reklámból)
az elsőszámú Borat Hi5 oldalon
az ötletadó Szomszédnéni Produkciós Iroda blogján
… találod magad.

Most kb. ennyi. Majd még jön a folytatás ami valamivel érdekesebb lesz.

Azt mondják az okosok a kezdet a nehéz …

… a dolgok leges legelején minen csaj lenéz … khmm khmm.
Akarom mondani, hogy ez az első bejegyzésem. Ide. Mivel már próbálkoztam a Yahoo! 360-al, de nem igazán jött be.
Ellenben a hihetetlenül-elképesztően sikeres Hi5-oldalam sikerén felbuzdúlva ebbe is belefogtam.
Remélem nem vallok szégyent.

Előljáróban ennyit, majd jön a folytatás. Várlak vissza.

P.S.: Cartman a király! A szobám színe zseniális. A hajam jó. Jah és DÖGÖJ MEG norbi!!!!